Vanuatu története

 

Vanuatu Elnöki Köztársaság függetlenségének Eleve Rege köszöntése, írd és mond harmincharmadik (33.) születésnapja alkalmából!

 

Mint ismeretes, Vanuatu az Új-Hebridák szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigetén fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Keletre Fiji, északra a Salamon-szigetek határolja. Összesen közel 220.000 fő vanuatui lakos büszke vanuatui voltára.

Feltérképezés

Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be a nagyobb területű. A szigetet a portugál Pedro de Quirós fedezte fel 1606-ban, 1768-ban a francia Louis Antoine de Bougainville járt ott.

A pályafutását egy folyótorkolati boltban kereskedőinasként kezdő, majd Antarktiszt is meglátó James Cook kapitány 1774-ben térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak.
1788-ban a francia La Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeli Vanikoro-sziget lakói.

James Cook útvonala (http://hu.wikipedia.org/wiki/James_Cook)

Haladjuk meg a kort!

1879-től néhány évig Efate szigeten létezett egy független köztársaság, Franceville, ami nem azonos a mai afrikai ország, Gabon területén lévő településsel. Az Efate szigeten volt a világ első állama, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül. A szabályozásba minden kiskaput becsukva, arra jutottak a játékot kitalálók, elég, ha csak fehérek tölthettek be választott tisztséget.

Egyezmény és bizottság

Így történhetett, hogy Európához képest a világ másik végén a brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. században közös ellenőrzéssel valósultak meg a szigeten. Egy 1887-ben született egyezmény után Franciaország és Nagy-Britannia kondomíniuma, közös tulajdona lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám, ami a választók fogyásához is vezethetett. Majd tovább tépázva a helyiek idegeit elérkezett a második világháború. A szigetek katonai támaszpontként szolgáltak.

A II. Világháború utáni politikai/gazdasági élet

1975-ben belső önkormányzatot kapott, ami végül előkésztette a későbbi államszervezeti átalakulást. A szigetek 1980. július 30-án önállóvá váltak. Gazdasági szempontból helyi szinten meghatározónak mondható és kiemelt fontosságú a turizmus. Ugyanis az állam lakossága körülbelül 220 ezer fő, ami tudatában jelentősnek mondható a közel 200 ezer beutazó vendég. Ezen kívül iparosodás hiányában fontos ág a mezőgazdaság, halászat és szarvasmarha-tenyésztés. Az állam működése szempontjából meghatározó az Új-Zélandról és Ausztráliából érkező segélyek tudata, de jelentős az offshore – adóparadicsomi  lét szem előtt tartása is.

Elfelejtett hajó (http://www.kuriositas.com/2012/01/shipwreck.html)

Naghol, avagy a bungee jumping

Egészen pontosan a Pünkösd-sziget őslakóitól származik a budgee jumping, azaz „land-diving” tevékenység. Azonban fontos különbség, hogy yam-gyökér ültetését megelőző szertartás bemutatásához 10-15 méter magas, kicsit megdöntött tornyokat emelnek, ahonnan a férfiak szőlő-indákból sodort kötél segítségével vetik magukat a mélybe természetesen zene, tánc és rituálék kíséretében. A szertartás lényegét a kötél hossza adja, ami csak annyira lehet hosszú, hogy az ugró vanuatui, vagy pünkösd-szigeteki haja érintse csak meg a az ugrás végén a földet, így megtermékenyítve azt. Mára ez inkább a hortobágyi csikósokhoz hasonló látványossággá alakult.

 


Frissítő, nyugtató hatású ital, a kava

Gasztronómiai szempontból a helyi specialitás, ami az ugráshoz is erőt adhat a „kava” növény. Ennek levelét vízbe áztatva fogyasztják főleg a helyi férfiak rituális jelleggel.
A szürke, frissítő és keserű tulajdonságú italt egy időben exportálták is az Európai Unióba, míg egy gyógyszerészeti szabályozás ki nem szorította.