Dunkirk - a film

Egy látványos dráma, ahol a néző kerül a háborús helyzetekbe.

Először is szögezzük le, hogy a képi világ és a film zenéje akkor is leköthet egy II. világháborús filmek iránt érdeklődőt, ha nem nézzük magát a cselekményt. A dunkerque-i csatát 1940. május 26. és június 4. között vívta a zömében brit Expedíciós Hadsereg az 1. és 7. Francia Hadsereg a németekkel szemben, a La Manche csatorna partján.

kép: http://media.indiatimes.in

Dunkirk, a város angol elnevezése, míg a Dunkerque a francia nyelvben használatos. A művelet célja már magában kétséges kimenetelt vetíthet előre. A szövetséges erők úgy kerültek ilyen helyzetbe, hogy a Harmadik Birodalom harckocsijai kettévágták szárazföldi erejüket, így megszakítva a kapcsolatot a hadsereg Párizs környékét védő erőivel. Az előrenyomulást követően a brit-francia csapatok kb. 400 ezer fős hadereje szorult a támadók és a La Manche csatorna határolt területre. Helyzetük már-már kilátástalannak tűnt, amikor a Birodalom vezetése úgy döntött, szünetelteti néhány napig az előrenyomulást. Egyik feltételezés szerint az előre törő csapatok túlságosan eltávolodtak az utánpótlási vonaltól, egy másik szerint Göring Luftwaffe fejezte volna be a műveletet. Egy harmadik változat is szárnyra kélt az idők folyamán, miszerint Hitler gesztust akart tenni Churchill-nek és így akarta megegyezésre ösztönözni. Az utolsó változat azért nem tűnik valószínűnek, mert Churchill egyik fontos lételeme volt a Harmadik Birodalom elleni harc erősítése.

A film menete viszont ezekre a kérdésekre, vagy az olvasatok közötti döntésre nem keresi a választ, legalábbis nem kívánja eldönteni a kérdést. Tisztán a harcoló katonák szemszögéből közelítjük meg a szituációt. Két óra alatt a birodalmiak előrenyomulásáról viszonylag keveset tudunk meg, így érzékelve, hogy a színtéren várakozó haderő csak a látottakból és a tapasztaltakból érzékelheti helyzete súlyosságát. A néző viszont folyamatosan tájékoztatva van a körülményekről és a felmerülő nehézségekről.

A valóságban a Harmadik Birodalom mérte-e fel rosszul a saját és a szövetségesek ereje közti különbséget, vagy tényleg a Luftwaffe késlekedésén múlott-e hogy a főleg brit és kisebb mértékben tényleges védekező feladatot ellátó franciák egy jelentős része megmenekült a mészárlástól és a végül átjutott a csatorna túloldalára fedje jótét homály.

A drámát, amit a két part között szinte látható távolság generál a film kicsit talán túlértékeli, amikor a civil hajók és csónakok indulását mutatja be úgy, hogy szinte bármivel át lehet kelni a csatornán. Ami viszont tetszetős, hogy a különböző karakterek beszéljenek is bármilyen keveset a motivációjuk folyamatosan kibontakozik. Miért vállalkoztak a feladatra? Adott szereplő honnan jött és hová tart? Milyen sorsot szánnak maguknak a szövetséges katonák, ha választási lehetőségük van? Mi a megítélése Nagy-Britanniában a csatát megjárt katonáknak? Mit gondol erről az egészről Churchill?

A történelem könyvekből tudjuk, hogy Churchill milyen álláspontot képvisel az összes többiért viszont érdemes rászánni ezt a két órát a történetre, a képi világra és Hans Zimmer zenéjére.