Ha véletlenül valahol feltűnik Picasso híres festménye, a Guernica, arról egyből egy olyan pusztító cselekményre kerül a figyelem, mint a világ első szőnyegbombázásának tartott esemény. Szakmabeliek egy ideje vitatkoznak azon, hogy tényleg terrorbombázás volt-e az eset, vagy egy hadi célokat szolgáló megmozdulás? Polgárháborús, vagy katonai erőket felvonultató hadi megmozdulások esetén fontos kérdés mindig, hogy hány áldozatot követelt, illetve nem elhanyagolható, hogy kik hajtották valójában végre?

Az 1936. és 1939 között vívott spanyol polgárháború szerintem nem tartozik éppen azon események közé, ami a magyar oktatásban a hétköznapi ember számára is világos lenne. Kísérletet teszek, ha most nem is a teljes spanyol polgárháború, de legalább Guernicaban történtek körbejárására.

Mit lehet tudni a városról és környékéről?

Az 1366-ban alapított város Baszkföld legnépesebb tartományában, Vizcaya tartományban található. Guernica városában ma közel 16 ezren élnek.

Mit lehet tudni a bombázás körülményeiről?

1937. április 26-án a német Condor Légió és az olasz Legionárius Légierő bombázást hajtott végre a város és a bevezető utakra irányulóan. Ez volt a spanyol polgárháborúban a Rügen hadművelet. Ezt a műveletet tartják számon, mint a világ első szőnyegbombázását. Ezt többen is cáfolják Franco tábornok szavaira hivatkozva, aki elsőként kért összehangolt légi bombázást a németektől Madrid ellen, hogy azt "inkább a földig rombolja, de nem engedheti át a marxistáknak." A szőnyegbombázás egyes megfogalmazások alapján egy terület teljes lerombolására irányul. A kötelékben repülő bombázók egyszerre oldják ki bombáikat a terület felett. Cosmo Gordon Lang canterbury érsek az eset kapcsán használta először a tömegpusztító fegyver kifejezést. A német haderő már nem, a brit viszont a mai napig harcászati technikái között tartja számon a szőnyegbombázást.

Mit lehet tudni a bombázás céljáról és az áldozatokról?

A rendelkezésre álló 100 db repülőgépből és a több, mint 5000 fős legénységből 24 db gép vett részt Guernica bombázásában, közel 22 tonna bombával felszerelve. A támadás középpontjában a város mellett található hadiüzem és a közelében található 2000 főnyi köztársasági katona elpusztítása állt. A települést megosztó Oca folyón átívelő híd lerombolásán kívül a közeli nagyváros, Bilbao irányába vezető útvonalak elzárása volt még a kitűzött célok között, mely szakaszt repülőkből gépfegyverekkel sorozva kívánták biztosítani. A bombázás korabeli megítélése több, mint vegyes. A támadó forrásokra hivatkozva nem történt terror, mert a célpontok katonaiak voltak, így a lerombolt házak is katonai célt szolgáltak az utak elzárásával kapcsolatban. Fontos még megemlíteni, hogy a bombázás a lakóépületek közel tizedében tett kárt, azonban a kialakult tűzvész még nagyobb pusztítást végzett. Másik megosztó kérdés az áldozatok száma vonatkozik.

A baszk kormány 1645 halálos áldozatról tett jelentést, ám a modern becslések szerint legfeljebb 200–400 ember veszthette életét. Jose Angel Etxanitz, a városi múzeum vezetőjének legújabb kutatásai szerint 126-an haltak meg a támadásban. A korabeli szovjet archívumok 800 főre teszik a halottak számát. James S. Corum professzor szerint már csak azért sem hihető a hivatalos áldozati szám, mert az 41 halálos áldozatot jelentene ledobott tonnánként, amely szám az egy évtizeddel későbbi, modernebb technikával végrehajtott drezdai bombázásnál is csak 7,2–10,2 volt.
Az, hogy a külföldi sajtó jelentősen felnagyította az áldozatok számát, a The Times tudósítójának, George Steer-nek köszönhető, aki jelentősen kiszínezte az eseményeket.

Kiket ihletett meg Guernica bombázása?

Többek között Octavio Vazquez, zeneszerzőt és Pablo Picasso-t.

A Picasso festménye ma a madridi Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofia-ban található, mely 1937-ben a spanyol republikánus párt megbízásából készült és képviselte Spanyolországot a Párizsban megrendezett Világkiállításon. Magassága 3,49 méter, szélessége 7,76 méter. Picasso arra a kérdéskörre, hogy mekkora a szerepe és mért olyan fajsúlyos a ló és a bika alakja a képen azt válaszolta, hogy "én azért festek, hogy festhessek. Én a dolgokat úgy festem meg, ahogy azok vannak." A művész ezt a sorozatot, még a Guernica ellen irányult támadás előtt kezdte el festeni, további négy táblával egészítette ki.