Kalandozás egy időtlen korban egy dán regény társaságában.

Janne Teller Semmi című regényéről lesz szó. Ezt fontos leszögezni előre. Nem szeretném az olvasót félrevezetni és mély filozófiai fejtegetésekkel terhelni az élet értelméről, de spoilerezni sem szeretnék, így inkább a kettőt összegyúrom. Majd lesz valami.

Egy napon a 14 éves Pierre úgy dönt, hogy felmászik egy fára és senkivel nem vitatkozva kijelenti, hogy nem csinál semmi fontosat. Csak ül, magából kinyilatkoztatva kiabál a többieknek és dobálózik mindennel, ami a keze ügyébe akad egy jól felszerelt szilvafán.

A dán születésű írónőről tudni érdemes, hogy közgazdász végzettségű és a kilencvenes évek közepéig az ENSZ és az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként tevékenykedett többek között Mozambikban, vagy épp Tanzániában. Az írás miatt hagyott fel korábbi tevékenységével. Első regénye 1999-ben jelent meg Odin szigete címmel, majd 2000-ben érkezett el a Semmi, 2015-ben a Minden, valamint 2012-ben a Ha háború lenne nálunk című esszé.

A Semmi alapja a hippi szellemben nevelkedett Pierre szembenállása a többi gyerekkel, akik fejükbe veszik, hogy bebizonyítják ennek ellenkezőjét. Így elkezdik keresni az élet értelmét mindenben ami körülveszi őket. Kezdetben ez kimerül a legalapvetőbb hétköznapi tárgyakban. Ahogy egyre haladunk előre gyerekről-gyerekre, egyre jobban provokálják egymást, amire kezdetben nyilván kisebb felháborodás az első reakció, de a közeg és a közössé vált ügy kötelez. A fontos dolgokból egyre jobban növekszik a Fontos Dolgok Halma, mely minden létező és élőt, vagy épp nem létezőt és élettelent magába temet. Már tudomást szereznek a szülők, a rendőrök és feltűnik a média is.

Ha nyolcvanéves korotokig éltek, akkor addigra már harminc évet végigaludtatok, jó kilenc évig jártatok iskolába és írtatok leckét, és majd' tizennégy évet töltöttetek munkával. Mivel már hat év elment a kisgyerekkorra és a játékra, s mivel még tizenkét évre lesz szükség ahhoz, hogy takarítsatok, főzzetek és gyereket neveljetek, legfeljebb kilenc évetek marad arra, hogy éljetek is. - Janne Teller, Semmi, 24.o.

Az egész történet lehetne akár hibás. Rossz a történet vezetése, a mű logikája, a szülők megnyilvánulása, a rendőrség hiánya, a média szerepe. De valahogy mégsem. Lehet rossz Pierre értékrendje, vagy az osztálytársai is teljesen rossz úton indulnak el a megoldás felé. Miért ne láthatnák az élet értelmét azokban a dolgokban, amit összehordtak a Fontos Dolgok Halmára? Miért ne gondolhatnánk azt, hogy tényleg ezt az értékrendet kapják irányul a gyerekek a szülőktől? Miért figyelne a rendőrség az ártatlannak tűnő gyerekek játéknak tetsző tetteire? Miért ne figyelne fel a média erre a sztorira?

Tavasz, nyár, ősz, tél, öröm, bánat, szerelem, gyűlölet, születés, élet, halál.
Minden mindegy.
Mindegy. Egy. Semmi. - Janne Teller, Semmi, 154. o.

Kiadás éve: 2011
Kiadó: Scolar Kft.
Fordította: Weyer Szilvia
Oldalak száma: 182