A történelmi korok elkülönítése során sűrűn akadnak össze a korszakok határai a különböző népek és eszmék történetében. Ezeket összegyűjtve és egymás mellé téve kiderül, hogy a legtöbb nép és eszme fontosnak tartja egy adott évszámhoz kötni a korszakhatárt, viszont minden megközelítés más-más évszámot használ.

A középkor kezdetének megállapításakor például nem ütközünk ilyen problémába, mert ott elég egységesen a Nyugatrómai Birodalom 476-ban bekövetkezett bukását jelölik meg, mint az "ismert világ" sötét középkorba borulásának kezdetét. Az idézőjel talán azért lehet szükséges kellék, mert a középkort itt nem a mai világra, hanem a Nyugatrómai Birodalom már csak egykori területére, bizánciumra, Észak-Afrikára és az arab világra lehet inkább használni. A keleti civilizációk ebben a korban nem omlottak össze, az európai térségtől és az arab világtól teljesen elszigetelten fejlődtek. Ettől a kettőtől eltér még és egy harmadik utat jár be fekete-Afrika, Óceánia és Amerika.

Visszatérve tehát az európai és arab vonulathoz a középkor végét és egy új korszak, mint újkor kezdetét általában elfogadottként kezelve az 1517-es reformációt és Amerika 1492-es felfedezését szokás megnevezni. Természetesen az angolok itt is, mint sok más esetben külön utat járnak, így az angol felfogás szerint az 1485-ös bosworth-i csata a korszak fordulópontja. A magyar történelemben pedig a reformációs felfogás és Amerika felfedezése mellett az 1526-os mohácsi csatavesztés az elfogadott.

Fontos még emellett megjegyezni, hogy az újkort, mint korszakot két átmeneti szakaszra szokás bontani. Ennek kezdeti szakasza a fentebb leírtak alapján alakul és magába foglalja a Nagy földrajzi felfedezéseket, a gyarmatbirodalmak kiépülését, törökök európai hódítását, a reneszánsz kort, a reformáció terjeszkedését és a kapitalista-bérmunka alapú ipari átalakulást.

Ezt követően a francia forradalom 1789-es kitörésétől számítjuk az újkor máig tartó második átmeneti szakaszát a modern kort. Egyes nézetek szerint ez a második szakasz tovább bontható még úgy, hogy a modern kor 1960-as évekig tartott, melyet a posztmodern kor követett az 1980-as évekig, ami után a jelen kort kezdjük számolni.

A volt szocialista országokban az újkor kezdetét az 1642-es angol polgári forradalommal vette kezdetét és az 1917-es oroszországi bolsevik forradalommal ért véget. Ezt követően pedig a legújabb kor vette kezdetét. Akárhogy is legyen, a korok határát érdemes úgy használni, ahogy az adott országgal kapcsolatos történelmi megközelítés adja magát.