New York-ot talán nem kell bemutatni, mint az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városát, ahol több, mint 8 millió 450 ezer ember éli mindennapjait. Filmes produkciókban talán többször rombolták le, taxizták körbe, nézték repülőről, támadták meg repülővel, sújtotta szökőár, robbantottak bombát, vagy csak akarták megtámadni, mint a való életben. Ilyen jellegű események, azonban nem példa nélküliek a való életben sem.

A filmes természeti katasztrófák és romantikus vígjátékok helyett nézzük talán a történelmi vonatkozású eseményeket, melyek meghatározták a város és egész környezete (agglomerációja) históriáját a kezdetektől fogva.

 New York, mint megye és a későbbi kikötő helyéül szolgáló öböl környékén az európai telepesek érkezése előtt delaware indiánok lakták, melyek manahattoes, canarsies és raritan elnevezésre hallgattak.

Az első európaiként 1524. január 17-én az olasz Giovanni da Verrazzano, kötött ki Észak-Amerikában, amikor I. Ferenc francia király támogatásával északnyugati átjárót keresett India felé. Verrazzano ezen az útján nevezte el először az öblöt a francia királyi ház iránti tiszteletből Nouvelle-Angouléme-nek. (Új-Angoulême).

1609-ben Hanry Hudson brit felfedező a holland Kelet-Indiai Társaság hajóján érkezett. Természetesen a hollandok is az Ázsiába vezető utat keresték itt. Mivel egy eddig számukra ismeretlen területet találtak, nekiálltak a helyi indiánokkal szövetekkel kereskedni. Ez a tevékenység olyan rendszeressé vált, hogy a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek és az öbölnek köszönhetően a hollandok kereskedelmi telepet hoztak létre, amit 1624-ben a Hudson-folyó torkolatánál Új-Amszterdamnak kereszteltek el.

A terület 1664-ben kereskedelmi megfontolásból került a britek kezére, akik York hercege, Jakab után nevezték el azt. A brit befolyásnak, a megnövekvő bevándorlásnak és a kikötőnek köszönhetően Észak-Amerika legfontosabb és legnagyobb városává nőtte ki magát 1790-re.

New York, mint város öt kerületből áll, melyek azonosak New York, mint állam öt megyéjével. Ezek nevei, mint alaptételek szinte minden amerikai filmben szerepelnek, vagy legalább szóba kerülnek.

- Bronx,

- Brooklyn,

- Manhattan,

- Queens,

- Staten Island.

Az 1770-es évek elejére a britek és a gyarmatok viszonya évről évre romlott, köszönhetően többek között a korábban hozott, de a brit-francia hét éves háború következtében halogatott adóztatásnak, amitől a háború anyagi fedezését is várták.

Az 1861 és 1865 között lezajló észak-dél elleni polgárháború csatái New York-ot elkerülték, azonban a folyamatos önkéntes sorozásokat a harcok elhúzódásával kényszersorozás követte. Ez a megoldás már nemcsak az újonnan bevándorlókat érintette, hanem a régebbi lakókat is. A lakosságot ráadásul megosztotta a konfliktus oka is. Végül a sorozás utcai forrongásba torkollott, amit a hadsereg közreműködésével sikerült csak megfékezni. Ennek az időszaknak a New York-i eseményeit dolgozta fel Martin Scorsese - Gangs of New York (New York bandái) című filmje.

1886. október 28-án adták át a Liberty Island-en, a 1776-os szabadságharc 100. évfordulójára készült Szabadság-szobrot, amely a 19. és a 20. században bevándorlók millióinak jelentette az Újvilágot és az amerikai álmot.