Afrikai legenda
avagy egy magyar törzs Kongóban
Történt egyszer 2007. májusában, hogy a genfi székhelyű Africa Research Institute (ARI) egyik kutatója, Varga Gábor a Kongói Demokratikus Köztársaság területén keresve olyan törzset talált, amely rokonságban lehet a szudáni és az egyiptomi magyarábokkal.
A 2005-ben kezdődő kutatás eredményét csak közel két évvel később nyilvánosságra hozó Varga szerint még további vizsgálatoknak szükséges alávetni, de hitelességét már az első percben is több feltételezés segítheti.
A törzs elhelyezkedése közel 100 km-re fekszik egy Aba nevű nagyobb településtől, egy Halitu nevű faluban. A kulturális antropológus megállapításai alapján nyelvük hangzása és zenéjük dallamai is hasonlítanak a 16. században hazánk területén használni vélthez.
A magyarabok és magyarábok olyan volt magyar katonák leszármazottjai, akik az Oszmán hódoltság idején a Birodalom afrikai határát védték. Itt találkozhattak helyi, feltehetőleg núbiai nőkkel, akiktől gyermekeik és azok leszármazottjai lehetnek a két törzs mai tagjai. Ezek a leszármazottak már arabul, illetve berberül beszélnek és a feltételezések szerint közös, eredendő ősüknek egy Ibrahim, vagy Hasszan el-Magyart tartanak.
Ezek a feltételezések és megállapítások jelentek meg az Africa Research Institute (ARI) honlapján egy kutatóra és annak csapatára hivatkozva. A közlemény tartalmazta, hogy további részletes információval fognak szolgálni.
Ez, akár igaz is lehetne, de a valóság egy kicsit más. A közleményt kiadó intézet, vagy éppen Varga Gábor kutató olyan, mint a Mickey egér. Nem valódi. Az intézet nem létezik, Varga Gábor pedig, mint kulturális antropológus nem praktizál. A madzsarik elvileg arabul annyit jelent, hogy magyar. Az egész történet és médiafelhajtás azért lett kitalálva, mert Kresalek Dávid rendező megkereste Dezső András újságírót egy ötlettel, miszerint filmet szeretne forgatni a médiahackről. A filmrendező úgy érezte, hogy egy-egy hír tálalása csak felületesen történik meg, hiányzik a pártatlanság és az oknyomozás. A hírek és információk szervezőelve a szenzáció. Ha nagy hírverése van valaminek, akkor az biztosan igaz és úgy igaz, ahogy első látásra van. Az újságíró szerepe akkor változott, amikor kiderült róla, hogy korábban készített több médiahacket is, így ő lehetett az a személy, aki nemcsak kitalálja és felépíti a történetet, hanem aktívan részt is vesz benne. Az eset netovábbja, hogy például a honlapon is rengeteg téves és külső szemlélő számára is feltűnően szemet szúró információt helyeztek el. Az álszervezet afrikanisztikai előadói között rengeteg más területről híres személy található David Beckham, vagy épp Janet Jackson. De ezek az apróságok nem igazán tűntek fel senkinek..
A linkek között a harmadik közöl interjút a szerzőkkel, ezt szerintem az első kettő link megnyitása után érdemes megtekinteni.
Az index.hun megjelent hír itt (tudomány, történetelem rovatokban),
az álhírre való felhívás itt (bulvár rovatban),
illetve a korábban linkelt interjú a szerzőkkel itt
a médiahack wikipedia oldala,
és végül a Hackni, mint film port.hu oldala.
Dezső András ma az index.hu politika rovatának munkatársa.
Kresalek Dávid rendező, vágó, forgatókönyvíró.
A média szerepéről áttétesen, de jelent már meg korábban a blogon is írás. Akkor a délszláv háborúról és a Senkiföldje (No Man's Land) című filmről volt szó, ahol a beszédes nevű Ms. Livingstone közreműködésével ismerhette meg a világ boldogabb része a háború borzalmait. Ez az eljárásrend pedig lehet, hogy a mai napig sem változott?
Friss hír, vagy hoax? Szily László közleménye szerint a mai napon véget ért a cink.hu.