Szigorúan csak azokra a vasárnapokra, amikor nincs a hét utolsó napján a nagymamánál látogatás.

Történt egyszer ugyanis, hogy nagymamám receptes füzetét lapozgattam és megakadt a szemem egy gyöngybetűkkel írt, de a többitől eltérő megsárgult lapon. Ez nem volt más, mint az úgynevezett "Gambrinus-leves."

Tévedés ne essék a név olvasása során, így tisztázzuk is gyorsan, hogy a megszemélyesített azonosságát. Igen. Tényleg az 1253-ban, Brüsszelben született I. Jánosról van szó, akinek latinos névváltozata Jan Primus, így népi formában Gambrinus. Nem mellesleg ő a sör védőszentje, melyet legenda is őriz. Egyes elbeszélések alapján egy kocsmában 388 kupa, mások szerint 72 liter sört ivott meg. A mennyiség igazságtartalmát csak kortársai erősíthetnék meg, azonban tagjai között tartja számon az egyik korabeli brüsszeli sörfőző céh, valamint szülővárosa főterén egy szobor is. Neve nem hiába folyt össze szeretett italával. Társadalmi befolyásának ad jelentőséget, hogy apja, III. Henrik másodszülött fia lévén csak bátyja elmebetegsége miatt került előtérbe, mint I. János. Születése előtt Barbarossa Frigyes német-római császár hozta létre a Brabanti hercegi rangot 1183-1184-ben I. János dédnagyapja, I. Henrik részére.

I. János Brabanti hercegsége idején került sor 1288. június 5-én a Worringeni csatára, mely ma Köln egyik kerülete. Ez volt a középkor egyik legnagyobb fegyveres összecsapása. A harcot a Limburgi Hercegség birtoklásáért vívták. A végső győzelmet a Brabanti Hercegség vívta ki magának szövetségeseivel. A szemben álló felek közel 5-5 ezer fős sereggel vívtak meg egymással. A csata következményei közé tartozik, hogy Köln városa a Brabant győzelemnek köszönhetően függetlenné vált és megszűnt a kölni hercegségek befolyása. A kölni érsek csak súlyos díj fejében szabadulhatott egy év fogva tartást követően. A csata kimenetele súlyosan érintette VII. Henrik német-római császárt is, ugyanis számos főnemes veszett oda az összecsapásban. 1292-ben a 18 éves császár, a Luxembergi-ház első uralkodójaként feleségül vette I. János lányát, Margitot, így pontot téve a két fél szemben állására.

A Worringeni csata emlékműve Düsseldorf-ban

Láthatjuk, hogy hova vezet, ha két fél és azok különböző szövetségesei nem tudnak megegyezni, illetve, ha kiéleződik és elmérgesedik a vita. Ezért semmiképp se keressük a konfliktust szomszédainkkal, vagy esetlegesen saját nagymamánkkal. A vasárnapi húsleves szent. Így, ha valami oknál fogva elmarad, vagy esetleg nem látogatjuk meg vasárnap a nagyszülőket, akkor lehet a következő receptet elővenni. A fogyasztását követően szigorúan gyalogosan ajánlott közlekedni! Most, hogy minden körülményt és családfát tisztáztunk, lássuk, hogy miért is volt ez az egész felvezetés.

Igen, a Gambrinus-leves titkos apáról-fiúra örökölhető receptje miatt, mely tényleg egy leves. Íme:

Hozzávalók:

- 3 liter világos sör
- 250 ml főzőtejszín
- liszt
- őrölt bors
- csipet só
- 0,5 dl olaj
- pirított és felkockázott kenyér
- ízlés szerint erős paprika

Elkészítési idő: 30 perc

Elkészítés:

Egy kisebb lábasba készítsünk rántást. A 0,5 dl olajat 2-3 fakanál liszttel keverjük ki a tűzön. Arra kell csak vigyázni, hogy ne égjen meg, majd kb 0,5 dl vizet adjunk hozzá. Ha ez készen van, akkor egy másik lábasba öntsünk 3 liter világos sört. Kezdjük el melegíteni, majd keverjünk hozzá egy csipet őrölt fekete borsot és egy csipet sót. Ha forr, keverjük hozzá a rántást és a főzőtejszínt. 5-10 perc forralást követően már készen is van a leves. Ehhez ízlés szerint keverhetünk erős paprikát is.

Néhány szelet kenyeret pirítsunk meg és kockázzunk fel, melyet a levesbe lehet keverni tányérba szedést követően.