Készül Közép-Európában egy szegedi gulyásként emlegetett fogás.

Népszerűségéhez hozzájárulnak összetevői, mely disznóhússal párolt savanyú káposztából készült paprikás, tejfölös ételként fogyasztunk előszeretettel. Amennyiben alkotóelemei a legnemesebbek közé tartoznak is ebben a kombinációban, a fogás elnevezése megtévesztő lehet. Magyarországi szóhasználatban székelykáposzta, vagy székelygulyás elnevezéssel szokás illetni.

Egy história szerint, főleg Közép-Európában elterjedt szegedi gulyás, mint megnevezés szegedi vonatkozása viszonylag csekély. Azt is mondhatnánk, hogy nem feltétlenül Szegedről származik. A történet alapján 1846-ban, az akkor még egyemeletes Városház utca 3-5 cím alatt lévő sarokházban működő vendéglőbe betért egy Székely nevezetű vármegyei könyvtáros. Az étlapot megvizsgálva arra az elhatározásra jutott, hogy egy tányéron hozzanak neki egy pörköltet, egy másikon pedig párolt savanyú káposztát. A fáma úgy folytatódik, hogy aznap este a kisvendéglő látogatói között volt található egy bizonyos Petőfi Sándor is, aki ugyancsak kedvet kapott ehhez a furcsa tálaláshoz. Másnap a könyvtárost meglátva a vendéglős egyből fel is szolgálta e specialitást némi tejföllel megbolondítva. Több sem kellett az újdonságnak. Petőfi ország-világ előtt dicsérte e remek fogást, mely a könyvtáros nevét viselte. A vendéglős felvette étlapjára, majd elterjedve vált a magyar konyha egyik specialitásává. Az osztrákok, kiknek nem jelentett túl sokat a "székely" név, de a káposztát ismerték, nevezték el "segediner gulaschra" és így vált ismerté a közép-európai főzőiskolában.

A Városház utca 3-5 szám alatt működő vendéglő neve a 19. században többször is módosult. Ahogy ez a cégér változása után lenni szokott a törzsvendégek szóhasználatában tovább él a korábbi név a "régi" szó hozzáadásával. Robert Maklowitz Café Museum forrása alapján 1846-ban a vendéglőt "Zenélő órának" hívták. Az egykor.hu leírása alapján az 1810-től működő sarokházi vendéglő 1860-ig "Arany Ökör" néven működött, majd ezt követő átalakítások után vált "Zenélő Órává." Ezután 1910 körül változtatott ismét nevet Verbőczy Lajos tulajdonos által és vált "Komlótőkévé." Ebben az időszakban még úgy hirdette, hogy a "volt régi Zenélő Óra." 1936-ban elárverezték. Az új tulaj ismét "Arany Ökör" néven üzemeltette 1945-ig, amikor ugyanis beszüntette működését.

kép forrása: http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/verboczi-l--vendegloje-a-komlotokehez/3690 és a maps.google.com utcaképe a Városház utca 3-5 számú házról.