A név és a jelző első olvasást követően biztosan magyarázatra, bővebb kifejtésre adhat okot, de ennél lehet, hogy nagyobb keveredés is van azon a környéken. Ebben a bejegyzésben ennek kibontására teszek próbát. Remélem, sikerül a bejegyzés végére.

A város és környezete európai példával élve nagyon hasonlít London elrendezéséhez, azonban grandiózus főtere párizsi mintára, így a francia építészet jegyeit hordozza magán némi hollandos, lokális, németalföldes vegyítéssel.
Érdemes elkülöníteni egymástól a "City-t" mint központot - ebben az esetben Brüsszelt, mint város, és a környező terület, mint ebben az esetben különálló régiót. A régiónak a pontos megnevezése Brüsszel Fővárosi Régió. A város neve eredetileg Bruocsella volt, ami később Broekzele lett (Broeklanden aan de Zenne, vagyis szó szerinti fordításban „település a mocsárban”).

A városnak 32,61 km2-en közel 150 ezer lakosa, míg a régiónak, ami magába foglalja a várost is 161 km2-en közel 1.150 ezer lakosa van. A főváros lakóinak több mint harmada, közel 50 ezer fő nem belga állampolgár, köszönhetően a nemzetközi szervezetek jelentős jelenlétének és az ebből fakadó jelentős gazdasági tevékenységnek.

Brüsszel, mint elsősorban a Belga Királyság fővárosa, ezen kívül Flandria fővárosa, valamint a NATO egyik központja is itt található. Emellett számos Európai Uniós intézmény székel itt, vagy időszakosan teszi tiszteletét a városban.

Brüsszel a brüsszelieké?

A város és a régió nemzetközi jellege, az itt élő és ide települő vallonok, flamandok, bevándorlók és külföldiek miatt ma már szinte teljesen eltűntek Brüsszel eredeti lakosai (hollandul: echte Brusselaars). Olyannyira ritkák, hogy külön kifejezések vonatkoznak rájuk: például a „Ketje” olyan brüsszeli lakos, akinek a szülei is itt laktak, míg a „Zinneke” szintén itt született, de csak az egyik szülője volt „Ketje”. A brüsszeliek legfőbb megkülönböztető jegye a nyelv, amely a holland nyelv brabanti nyelvjárása. Legfeltűnőbb vonása, hogy számos francia, illetve francia kiejtésű angol szót vett át. A nyelvjárás a középkori, óholland nyelv egyik változatából, a "Diets"-ből alakult ki. Szintén hasonlóan jellegzetes a brüsszeli francia dialektus, amely számos szót kölcsönzött az angolból és a flamandból. A "Ketje" ezen kívül még a helyi labdarúgó egyesület, az RSC Anderlecht egyik használatos becézése, illetve annak szurkolói, valamint egy helyi sör neve is egyben.

Manneken pis (pisilő emberke brabanti a nyelvjárás szerint) legendája

A szobrot több legenda övezi, közülük a leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett (most Neder-over-Heembeek). A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát.

Egy másik történet szerint a 14. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Levizelte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost.

A pisilő kislány legendája

A kislány szobra 1985-ben készült és egy  szomszédos kis utcában került elhelyezésre, azonban sajnos annak őrizetlensége miatt ellopták. A ma látható szobor a pontos mása az eredetinek és immár egy ketrecben őrzik az eredeti helyén, az Ízek utcájáról nyíló kis közben, ahol megtalálható a város egyik híres sörmérő egysége, a kék elefántos címerű Delirium és szemben az egyik legnagyobb absint mérő egység, a Flores Bar is. Mindkét helységet érdemes mértékkel becsülni!

A város és története

A legenda szerint a várost a 6. században a római származású Szent Gaugericus, Cambrai püspök (eredeti nevén Goorik) alapította, mely a 7. századra a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárossá vált.

Korabeli dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában „Bruocsella” néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne folyó egyik szigetére, majd a 11. században várfallal vették körül a várost.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte a brabanti hercegséget. Fővárosává tette Brüsszelt. Ebben az időben épült fel a városháza. Felvirágzott a gazdaság. Jelentős lett a képkészítés, szőnyegkészítés. Fülöp utóda, Merész Károly viszont fiúörökös nélkül halt meg, ezért lánya, Burgundi Mária hozományaként (az összes burgundi birtokkal együtt) 1477-től a Habsburg Birodalom része lett. Mária és férje, I. Miksa német-római császár unokája V. Károly egyesítette a spanyol és osztrák Habsburg birtokokat. Németalföldi képviselője viszont Mechelen városában rendezte be udvarát. Károly halála után fia, II. Fülöp hozta létre Brüsszel központtal a németalföldi tartományt. Ebben az időszakban számos spanyol földesúr érkezett a vidékre.

Fülöp vallási, gazdasági és politikai intézkedései miatt hamarosan felkelés tört ki, a tömeg katolikus templomokat támadott meg és a királynak nem volt más választása, a hadsereget küldte, hogy rendet teremtsen. 1567. augusztus 22-én Fernando Álvarez de Toledo, Alba hercege bevonult katonái élén Brüsszelbe és ezzel kezdetét vette a megtorlás.

Alba herceg első intézkedései közé tartozott, hogy létrehozott egy különleges bíróságot (Raad van Beroerten), amelynek joga volt mindenkit elítélni, aki a király ellen lázadt, még a főnemesség sem élvezett kivételt. Csapdába csalta a királlyal szemben álló nemeseket, köztük Egmont grófját és Horne grófját, akiket egy évvel később Brüsszel főterén, a Grand-Place-on lefejeztetett.

A nyolcvan évig elhúzódó konfliktus eredményeként, az 1648-ban aláírt vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont a továbbra is spanyol kézen maradó Tizenhét Tartomány része maradt.

A spanyol örökösödési háborút követően Brüsszel a Habsburgok osztrák ágnak birtoka lett. 1695-ben XIV. Lajos francia király hadserege körbezárta és lerombolta Brüsszelt, ezt követően építették újjá, meglehetősen egységes stílusban, a Grand Place-t és környékét.

A francia forradalom során a köztársaság csapatai foglalták el a várost. 1795 – 1815 között Franciaország része volt. A napóleoni háborúk után 1815-ben megalakult az Egyesült Holland Királyság, Brüsszel a királyság deli részének volt székhelye lett. 1830-ban kitört a forradalom, amelynek eredményeként kikiáltották a független Belgiumot és Lipót szász-coburg-gothai herceget 1831-ben az ország első királyává koronázták.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város.
1958-ban világkiállítás színhelye volt, melynek az Atomium állít ékes emléket.

Az eredeti városmaghoz, amelynek központja a Grand-Place, 1853-ban csatolták a Lipót-kerület néven ismert városrészt, majd 1861-ben a Louise Avenue környékét, végül 1921-ben a már fent említett településeket, Lakent, Neder-Over-Heembeeket és Harent.

A belga alkotmányreformnak köszönhetően Brüsszel városa jelenleg Belgium fővárosa és a szövetségi kormány székhelye. Emellett Flandria, a francia közösség, valamint a flamand közösség és régió kormányának székhelye, illetve az itt található nagyszámú Európai Uniós intézménynek köszönhetően „Európa fővárosa” is. Többek között itt székel az Európai Bizottság is.