Almásy László Ede néven született a család borostyánkői várában 1895. augusztus 22-én. Nagyapja, Almásy Ede alapítótagja volt 1872-ben a Magyar Földrajzi Társaságnak. Apja, Almásy György, Ázsia-kutató volt.

Gyerekkorában sokat tartózkodott nagyapja könyvei és térképei között. Nagy hatással volt rá Chernel István, ornitológus munkássága. Kőszegi bencés gimnázium magántanulója volt. Itt kezdett érdeklődni a madarak vonulási és költési szokásai iránt. Graz-ban tett próbát a középiskola elvégzésére, azonban biciklivel véletlenül elütötte az igazgatót, így távoznia kellett.

1909-ben, egy újságban látott vitorlázógép képének hatására megépítette saját gépét, mellyel egy kőbánya faláról végzett próbálkozás után 10 métert zuhant és bordáit törte.1910-ben Svájcba, tüdőszanatóriumban tölt egy évet, ugyanis 10 éves kora óta dohányzik. Négy évet tölt Angliában, ahol az angol nyelv elsajátítása mellett megismerkedik Fredrick Selous könyveivel és az angliai cserkészmozgalommal.

Az első világháború kitörésekor a vas megyei huszárokhoz vonult be. Ezt követően pilótaként teljesített szolgálatot a Monarchia kötelékében az olasz és az orosz fronton. Több alkalommal tett felderítő utakat a Dnyeszter mentén. Először 1911-ben repült egy Bleriot-tal, majd 191-ban tett szert első használt gépére, egy használt Farman 3-asra.

 Farman 3-as repülőgép                                

A háború végeztével részt vett a királypuccsban, amikor is IV. Károly kísérletet tett második alkalommal a hazatérésre, illetve a trón visszaszerzésére.

1922-től az osztrák Steyr cég megbízásából automobilok értékesítésével és később tesztelésével, próbautak járásával foglalatoskodott. Első nagyszabású afrikai útja is a Steyr-hez kapcsolódik. 1926-ban Esterházy Antallal Alexandriában lepakolták egy hajóról a próbaútra és vadászatra szánt autót és a Nílus mentén haladva átkeltek Líbiai-, majd a Núbiai sivatagon. 3000 km-es utat autóval megtéve nagy népszerűségre tettek szert.

A nagy utazásnak hála, a graz-i Steyr cég megbízta a kairói képviselettel. Eközben rekordidő alatt teljesítette a Madrid-Koppenhága közötti útszakaszt 1928-ban, vagy épp vadászexpedíciókat szervezett a Líbiai-sivatagba többek között Széchenyi Zsigmond részvételével. 1929-ben a következő expedíciója a Keleti-Szaharába vezetett mintegy 700 km-en keresztül és Egyiptomban repülősiskolát szervezve megalapozta a helyi sportrepülést. Afrikai útjai során feltárta a kontinens eddig ismeretlen részeit.

Repülős felfedezőútjai sorát egy Londonban vásárolt, használt DH-60-assal kezdte Zichy Nándorral, mely 1931-es budapesti indulással, Isztambul érintésével a francia-szír területen, Allepo-nál véget is ért. A Taurus hegy fölötti átrepülés eléggé megviselte a kis gépet, így nem tudták útjukat folytatni. Az észak-szudáni expedíció nélkülük indult el. A szíriai sajtó ekkor halálhírüket közölte.

1932-ben már nagyobb sikerrel jártak. Ekkor fedezték fel a Zarzura oázist Sir Robert Clayton társaságában. A helyiek ezt követően nevezték el Almásyt Abu Ramlának, "a Homok Atyának."

Ezt követően az Universal filmstúdió hathatós támogatásának köszönhetően kerülhetett sor a Líbiai-sivatag utolsó felfedezetlen területeinek feltérképezésére. Ekkor Kádár Lászlóval, a magyar földrajztudóssal karöltve fontos megfigyeléseket tettek a homokdűnékről és a dűnetípusok kialakulásával kapcsolatosan. A homokkő barlangokban ősi barlangábrázolásokat figyeltek meg és fényképeztek, valamint elsőkként dokumentálták az Úszók barlangját, ami bizonyítja, hogy a sivatag ezen részén korábban időszakos, vagy állandó vizek voltak. Ezen kívül a barlangokból több ládányi kőszerszámot örökítettek meg, illetve szállítottak el bizonyítványképp.

1934-1935-ben térképezte fel a Szahara "Nagy homoktengerét." Tőle származik a magyarab-ok felfedezése is, azoknak a korábbi magyar hadi foglyok utódainak a felismerésére, akiket II. Szulimán szultán fogott el a sivatagban és telepített le a Nílus egyik szigetén.

A II. világháború előtt küldetéseket teljesített az egyiptomi királyi családnak és a térképészeti társaságnak., valamint repülők eladásával és kereskedésével is foglalkozott. A háború során, amikor az olaszok vereséget szenvedtek 1940-ben, a németek korábbi kapcsolatok révén felfedezték, hogy Almásynak ismerősei mellett hatalmas helyismerete is van Afrikában. Ekkor Almásy a magyar légierő kötelékében teljesített szolgálatot. 1941-ben a Rommel vezette Afrikakorps-hoz került, ahol néhány hónapos kiképzést követően mélységi felderítőként szolgált. Ezt követően nevéhez fűződik a Salaam-művelet, amikor két németet kellett eljuttatnia a brit vonalak mögé Asiutba, egy 5600 km-es úton át. Az akciót többször kénytelen volt megmenteni, mert a britek folyamatosan feltörték a német kódokat és a két hírszerző se volt teljesen megfelelő sivatagi ismertek birtokában. Almásy például többször homokkal töltötte meg az ellenséges autók tankját, hogy időt nyerjen az akciónak. A művelet során szerzett Vaskereszt később, a háborút követően nem lesz feltétlen előnyére. Az út és a küldetés tanulságai a "Rommel seregénél Líbiában" című könyve örökíti meg.

A háború után Budapestre visszatérve egyenruhájában és kitüntetései által védte és mentette a lakásában rejtőző zsidókat. Később, 1946-ban elfogták és majdnem egy évig vallatták és kín vallatták az afrikai tevékenysége és főleg propagandának vélt könyve miatt. Végül felmentették, de lakását elkobozták. Így előbb Bécsbe, majd Triesztbe ment, ahol a britek által visszajutott repülővel Kairóba. Egyiptomban ismét sportrepüléssel és oktatással foglalkozott. Autós sivatagi utakat szervezett. Ezekből élt. 1949-ben ismét világrekordot döntött harmadmagával, amikor Párizsból Kairóba egy vitorlázógépet vontatva rekordidő alatt teljesítette a távot két leszállással. 1951-ben amőbás vérhassal került a salzburg-i kórházba, ahol megműtötték, de szenvedések után 1951. március 22-én elhunyt, mint a frissen kinevezett Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatója.

A háború előtti Egyiptomot és Almásy László életének egyes részleteit az Az angol beteg című film dolgozta fel, melyet Oscar-díjjal is jutalmaztak. A filmben égési sérüléseket szenvedett személy a fentebbiek ismeretében nem Almásy. Ezen kívül mai szemmel elhanyagolható, de a kor körülményei között fontos lehet tisztázni, hogy Almásy László nem a család grófi vonulatához tartozott, így tudatosan nem is használta a grófi címet könyveiben sem. Legkedvesebb barátja, Hans Entholt a háború alatt életét vesztette. Ennek hatására Almásy bekeretezett és fekete szalaggal átkötött képe előtt rendszeren gyertyát gyújtott.