A Vajdaság észak-bánsági körzetében található egy közel 700 lelket számláló település.

A pünkösdi hétvégére végig esős, szeles, hideg időt jósolt az előrejelzés. Próbáltunk olyan helyet keresni Magyarországon belül, ami Budapestről viszonylag könnyen, autópályán megközelíthető és az időjárás is elfogadható. Szigetvárra látogattunk.

Kedvcsináló nyúlból készült sülthöz.

A Húsvét egyik jellegzetessége, hogy az ember mos, főz, takarít és ablakot is pucol. Ezek közül esetleg csak a főzésben tudok segíteni. A mai étek egyik része a żurek.

Mielőtt nagyon belemerülnénk a lehetséges összeesküvés-elméletekbe, nézzük a tényeket.

Rövid idő alatt, kis energiaráfordítással, laktató eredmény!

Készül Közép-Európában egy szegedi gulyásként emlegetett fogás.

A tv-csatornák között lépkedve nagyon ritkán feltűnnek olyan furcsa kockás szoknyát viselő, főleg nagyon nagy szakállal rendelkező, többnyire edzett külsejű marcona alakok egy hatalmas farönkkel. De mit csinálnak ők?

Kalandozás egy időtlen korban egy dán regény társaságában.

A Barkas típusú gépjármű mára a történelem részét képezi.

Szaúd-Arábia királyát az a megtiszteltetés éri, hogy személyesen vehet részt egy amerikai multi munkatársaiból álló csapat prezentációján. Vagy mégsem?

Az ünnepek közeledtével eléggé benne vagyunk a főzésben és a "kié a jobb recept" kérdéskörben. Mivel a "melyik a jobb? A Szegedi, vagy a bajai halászlé kérdését soha nem fogjuk tudni eldönteni, így nézzük, mit ír a szakirodalom a népi hagyományról és mit rejtenek a korábbi évszázadok receptjei.

A magyar népi hagyományok szerint a halászlé megegyezik a hosszú lére eresztett halpaprikással. A száz évvel korábbi szakácskönyvek szerint "Halpaprikás halászosan." A népi halászlé nélkülözhetetlen kellékei és alapanyagai, a sokféle és jó hal, az elkészítési mód sajátossága, a szolgafa és a bogrács, a paprika és az egyéb speciális fűszerek. A török kor után ,a 18. század második felétől vált a paprika keresett termék, melyet egyébként "török borsnak" is hívtak. A nemzetközileg elismert Herman Ottó, mint néprajztudós szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa való bele. A Tisza környékén, főleg Szeged magasságában ponty, csuka, angolna és kecsege, valamint hagyma, paprika és babérlevél a helyes recept. Így lehet a színe olyan, mint a "legdühösebb bika vére." A kisebb halakat, fejet, farkat miután megfőtt, „áttörik”, azaz átnyomkodják egy szűrőn. A lé így besűrűsödik, viszont nem lesz benne mindenféle törmelék. Az alaplébe ezután főzik bele a halhúst. Errefelé többnyire a lefelé szűkülő bográcsokat használják. A komáromit sok, de kevésféle hal (ponty, harcsa, kecsege), paprika és hagyma harmad-harmad-harmad aránya jellemezte. A balatonmelléki, ún. “ritkás” hallébe sok hagymát, módjával paprikát és sok apró halat, főleg dévért írtak elő a helyi szokások.

Hozzávalók:

1 kg ponty,

fél kg fogas,

fél kg harcsa,

fél kg makói vöröshagyma,

5-10 dkg darált csemegepaprika (ízlés szerint),

20 dkg zöldpaprika,

10 dkg paradicsom,

2-3 darab erős paprika,

só.

A halat lepikkelyezzük, kifilézzük, darabokra vágjuk és a tejjel, vagy ikrával együtt besózva félretesszük. A halfejeket és a csontokat a vastag karikára vágott hagymával és sóval kis lángon, 2 liter vízben, másfél órát főzzük. A hallevet leszűrjük, elkeverjük a pirospaprikával, beletesszük a halakat, a cikkekre vágott paprikát, a paradicsomot és mérsékelt lángon főzzük mintegy fél órát. A hal húsát passzírozzuk, hogy ne legyen törmelékes a lé. Úgy mondják, a halászlé akkor jó, ha a hüvelyk-, és mutatóujjunk közé vett gőze már ragacsos.

Forrón, lehetőleg bográcsban tálaljuk.